MUNKAÜGY ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS
Számfejtések ellenőrzése még
forgalmi területen
A számfejtések tárolásakor az adatok „véglegesítődnek”, bekerülnek a kartonra,
összesítőkbe, stb. Az adatok módosítása ezután már elég nehézkes, sokszor csak a
tárolás előtti mentés (ha van!!) visszaírása után lehetséges.
Mindez az esetek többségében elkerülhető lenne, ha a még forgalmi
területen levő adatokat nem dolgozó sorrendben, hanem jogcím sorrendben kiírva
ellenőrizzük a számfejtett adatokat.
Lehetőség van a tételes és az összesített kiírásra is. A tételes
kiíratással, pl. ellenőrizhető, hogy egy előzetes számfejtési lista alapján
megtörtént-e minden számfejtés (pl. a vezetés által összeállított prémium
listán szereplő minden tétel számfejtésre került-e), az összesített lista, pedig
megegyezik a tárolás után kérhető jogcímenkénti összesítővel. Csak néhány
jogcím hiányzik belőle (pl. létszámadatok), ezek nem a számfejtéskor, hanem a
tároláskor keletkeznek. Az összesített ellenőrzések jó része azonban itt
elvégezhető (pl. a számított, munkáltató által fizetendő járulékok, összes
bér, összes utalás, stb.)
Negyedéves átlagkereset különbözet
képzése
A végkielégítés, felmentési időre járó bér összegét munkajogi átlagkeresettel
kell kiszámítani. Ehhez figyelembe kell venni a jelenlegi alapbért és a megelőző 4
negyedév növekmény értékeit (6641-6644 jogcímek a nyitó időszakban). Ezen
jogcímek alakulása vet fel gyakran kérdéseket: miért ennyi az értéke, milyen
jogcímek befolyásolják ennek kialakulását
Már jó néhány éve „kiadtuk a kezünkből” ennek a kérdéskörnek az
irányítását. A jogcímtörzsben minden juttatáselem mellett két kérdés található
(többek közt):
- Munkajogi átlagkereset-különbözetbe beletartozik: igen/nem
- Korrigált munkajogi átlagkereset-különbözetbe beletartozik: igen/nem
A jogcímtörzs kiadásakor a törzsbérek mellett mindkét jelző mindig NEM,
hiszen az alapbért a pillanatnyi értékével a bértörzs alapján vesszük figyelembe.
A tipikus növelő tényezők: a prémium, jutalom, pótlékok, de egyes
cégeknél a szabadságokra fizetett átlagkereset növekmény része is újra belekerül
a növelő tényezők közé. Miután ez megállapodás, kollektív szerződés,
szokásjog alapján más és más lehet, a Felhasználók kezébe adtuk ezek
eldöntését. A fenti két kérdés megválaszolásával mindenki eldöntheti, hogy mi
kerüljön a növekménybe. Ezek a beállítások akkor „hatásosak”, amikor negyedév
végén a program a havi zárási folyamatokat végzi. Minden negyedév végén kerül
kiszámításra az eltelt 3 hónap számfejtett adatai alapján a növekmények értéke.
Ha a jogcímtörzs beállításai nem voltak jók, akkor a rosszul kiszámított
értékeket akár kézzel is lehet korrigálni a Nyitó, hozott adatok bevitele menüben,
nyitó időszakban a korrigálandó jogcímeken.
Új belépők adatainak rögzítése
Ez a funkció a programban az első perctől ugyanúgy működik, sohasem kellett
módosítani. Miután azonban a Felhasználó ritkán találkozik ezzel a problémával
(nem napi feladat új dolgozó beléptetése), ezért ezzel kapcsolatban gyakran kapunk
segítségkérő telefonokat. Általánosságban a következő tanácsokat tudjuk adni
ezzel kapcsolatban:
Az első mindenképpen a ledolgozott hónapok száma. Az éves
göngyölt adószámítás miatt mindenképpen szükség van arra az információra, hogy
az eddig keresett összegek hány hónapra oszlanak meg. A törthónap abban az esetben
nem számít bele a hónapszámba, ha a maradék részre itt történik számfejtés (mert
akkor a számfejtés maga ad hozzá a hónapszámhoz 1-et)
Jövedelem és adó adatok felvitele. Az egyszerűség
kedvéért a hozott (máshol szerzett) adatok jogcímei – az 5000 kategóriában
megegyeznek a kilépő adatlap rovatneveivel. Így könnyű azonosítani, hogy melyik
adatot milyen jogcímen kell rögzíteni.
Adókedvezmények. Itt az adójóváírás és a családi
adókedvezmény előzményeket kell rögzíteni. Fontos, hogy az adójóváírásnál ne
maradjon ki a jogosult hónapok száma, a családi adókedvezmény esetében, pedig az
adókedvezmény előírás összege nagyon fontos.
Járulékalapok és levont járulékok. Ezen adatok egy
részére a számfejtésnél is szükség van (pl. járulékfizetési határ vizsgálata),
de ha a számításoknál nem is használjuk, az év végi jelentésekben (M30, NYENYI)
szükség van rá.
Amennyiben az első számfejtéskor a levont adó értéke jelentősen eltér a
szakmai becsléssel megállapított várt értéktől, akkor érdemes a felvitt nyitó
adatokat újra végigellenőrizni (ezek értéke bármikor módosítható, javítható),
illetve ha maga a rögzítés jó, akkor az eddig elszámolt adó értéke is okozhat
meglepetéseket. Ha eddig a számítások nem az éves göngyölt módszerrel történtek,
akkor az első számfejtés ehhez a módszerhez „hozzákorrigálja” éves szinten az
adó összegét. A további számfejtéseknél már visszatér a rendes kerékvágásba az
adószámítás. Amennyiben ez a korrekció egy hónapban túlságosan megterhelő,
lehetőség van ennek elosztására is. A konkrét esetekben telefonon készséggel
állunk rendelkezésre. |
